Táplálkozás

Ha nem változtatunk rossz szokásainkon és hiteinken, nem csodálkozhatunk az eredményen. Szervezetünk védekező immunrendszerének legnagyobb része a vastagbélhez kötődik, ezért olyan fontos a tápcsatornánk állapota. A természetellenes táplálkozásunknak köszönhetően gyakorlatilag mindig túl kevés bázis (lúgos vegyhatású anyag) van a szervezetünkben, és a hosszan tartó vitamin- és nyomelem hiány miatt legtöbbünk teste elsavasodott. Ehhez jönnek még a lelkünkben hordozott mérgek, a stressz, a zaklatott életvitel is, amelyek tovább növelik a savak mennyiségét. Egy ideig testünk bírja a rohamot, és még tud kivonni bázisokat a kötőszövetekből, az erekből és a csontokból annak érdekében, hogy semlegesítse a savfelesleget. Ennek következtében azonban kiürülnek az ásványianyag-raktárak, törékennyé válnak az erek és a csontok (pl.: csontritkulás), és hamarosan különböző betegségek formájában jelentkeznek a savasodás egyéb tünetei. A legtöbb sav az élelmiszerek - elsősorban a túl sok állati fehérje - megemésztésekor termelődik, illetve amikor rossz ételtársítás következtében erjedés lép fel a testünkben. A túlsavasodás során fogékonyabbá válunk a betegségekre. A betegségeket okozó baktériumok, vírusok, gombák és egyéb paraziták is érzékenyek a kémiai vegyhatás (pH) változására. Savas közegben tudnak igazán elszaporodni, immunrendszerünket gyengíteni. Ez a rákos sejtekre is igaz, amelyek naponta létrejönnek a testünkben, de csak savas közegben tudnak erőteljesen fejlődni. A manapság sokat emlegetett szabad gyökök képződése természetes élettani folyamat. Olykor azonban a szervezetben a különböző környezeti és életmódbeli tényezők hatására a szükségesnél több szabadul fel belőlük. A túltermelést kiválthatja például az UV sugárzás, a füsttel és ólommal szennyezett levegő, a rovarirtó szerek, a dohányzás, a helytelen táplálkozás (magas hőmérsékletre hevített étrendi zsírok), betegségek pl.: a nem ellenőrzött cukorbaj, az érzelmi stressz, de a túlzottan kimerítő testedzés is. Amikor a szervezet fokozottan ki van téve e bántalmaknak, szabad gyökök nagy mennyisége árasztja el a testet, és az egyébként ártalmatlan oxidánsok megkezdik rombolásukat. Az oxidánsokkal (szabadgyökökkel) szemben szerencsére nem vagyunk teljesen védtelenek. Az egészséges szervezet erős, ún. szabadgyökfogó enzimrendszerrel rendelkezik, melynek antioxidáns egységei (enzimek, vitaminok, ún. másodlagos növényi anyagok) képesek ezeket semlegesíteni, és a szervezetet visszalúgosítani. A táplálékunkban a zöldségeken és gyümölcsökön kívül a gabonák tartalmazzák ezeket a "védőanyagokat".
A négy legfontosabb gyökfogó: az E- és a C-vitamin, a béta-karotin és az antioxidáns enzimek termelődését is elősegítő Szelén.
A tudomány újabb és újabb antioxidáns tulajdonságú vegyületeket igazol: bioflavanoidok (pl: szőlő, a paradicsomban lévő lycopene, meggy, bodza), melyek rákellenes hatásúak. A feketeáfonya flavonoidjainak pozitív hatásuk van a vérerekre és a vérsejtekre, a cékla vörös festékanyaga (betanin), illetve az anticianin (pl. fekete berkenye) tumorellenes hatású. Több száz karotinoid (pl: sárgarépa, sárgabarack, dinnye, csipkebogyó, homoktövis, brokkoli), immunerősítő hatással is bír. Glikozinolátok (pl: brokkoli, káposzta, retek), monoterpének (pl.: citrom), növényi ösztogének (pl.: szeder) és polifenolok (vörös szőlő, napi egy pohár vörös bor) és a torma peroxidáz (enzim). Egy növény esetében - legyen az zöldség vagy gyümölcs - több millió növényi anyag (enzim, vitamin, ásványi-, szín-, illat-, aroma anyag ...) együttes, egymást erősítő hatásáról beszélhetünk. A tudomány jelenlegi állása szerint megállapíthatjuk, hogy táplálkozás terén kizárólag a megfelelő mennyiségben és minőségben, naponta elfogyasztott élő, nyers zöldség, gyümölcs és gabona jelentheti az egyetlen megoldást. Ezeknek köszönhetően szervezetünk egész életünk folyamán egészségesebb marad, nagyobb teljesítményre képes, s immunrendszerünk nagyobb hatásfokkal teljesíti funkcióját. Az vagy amit megeszel!